Világszerte növekszik a hallássérültek száma

A WHO döntéshozó szerveként működő Egészségügyi Világközgyűlés már 2017-ben arról adott ki állásfoglalást (WHA70.13), hogy cselekedni kell. Ám a szakértők hiába kongatják azóta is a vészharangokat, a számadatok nem javulnak – ezért is indult el a Hallás hónapja kezdeményezés.

Emelni kell a tudatosságot a halláscsökkenéssel járó veszélyekről
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) idén minden eddiginél hangsúlyosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy globálisan egyre több fiatal felnőtt él halláskárosodással vagy annak árnyékában. A WHO szerint elfogadhatatlan a fel nem ismert halláscsökkenéssel és fülbetegséggel élő emberek magas száma. Nemzetközi To Hear For Life, Listen With Care kampányuk üzenete, hogy a kormányok, iparági szereplők és civil szervezetek segítsék a zajártalom csökkentésére irányuló törekvéseket, mert az élethosszig tartó jó hallás csak így őrizhető meg. A huzamos hangos zenehallgatás miatt már napjainkban is 1,1 milliárd fiatal van veszélyben, és ha nem teszünk meg mindent a prevenció érdekében, akkor 2050-re 2,5 milliárd ember, vagyis a teljes populáció egynegyede lesz kénytelen valamilyen szintű halláskárosodással élni. Ez jelentős növekedés lenne ahhoz képest, hogy a jelenlegi 400 milliós mutató még „csak” 5,1%-a a világ népességének.

A WHO becslése szerint minden, a hallásmegőrzésbe most befektetett dollár egy évtized alatt 16-ot spórol meg globálisan, amit más szociális és egészségügyi projektekre lehet fordítani. Ehhez szükség van arra is, hogy minél több ember járjon szűrésre, és a halláskárosodást minél korábban fedezzék fel a szakemberek, hogy a probléma kezelésével elkerülhető legyen a további romlás, ami a páciens társadalmi elszigetelődéséhez, életminőségének romlásához, végül akár demenciához is vezethet. Bár komoly egészségkárosító hatása lehet, mégsem foglalkozunk időben és eleget a problémával. Ennek egyik oka, hogy a halláscsökkenés nem fáj. És úgy tűnik, mi, magyarok különösen szerintünk nem tudomást venni arról, ami nem fáj: Míg az első hallókészülék megvásárlása a világátlag szerint 70 évesen történik, addig ez nálunk kitolódik 72 éves korig.

A magyar minden tekintetben rosszabb, mint a világátlag
Nem állunk jól abból a szempontból sem, hogy mennyi idő telik el az első hallásprobléma észlelése és az első hallókészülék megvásárlása között: hazánkban 7 év! Ha figyelembe veszük, hogy a magyarok általában 72 évesen tesznek ténylegesen azért, hogy a hallásuk ne romoljon tovább és az átlagéletkor nálunk 76 év, akkor azt látjuk, hogy nem sok időt adunk magunknak arra, hogy ebből a szempontból is teljes életet élhessünk. „Az eredmények tükrében nem lehet más célunk, minthogy az első hallásvizsgálat időpontját megpróbáljuk minél előbbre hozni, hogy a magyarok e tekintetben is közelebb zárkózhassanak Európához és az idősebb kori életszínvonal tovább emelkedhessen. Ezért ingyenes hallásvizsgálatra várjuk a lakosságot a márciusi Hallás hónapja alatt” – mondja Dr Tibold Eszter, az Amplifon audiológus szakorvosa.