2021. november 27.
Nemcsak az oltásregisztrációnál hátrányos a lakcím nyilvántartás pontatlansága

Nemcsak az oltásregisztrációnál hátrányos a lakcím nyilvántartás pontatlansága

A mobiltelefonunk már azt is rögzíti, merre járunk, miről beszélgetünk és mit olvasunk. Egyáltalán nem túlzás tehát, hogy az állam elvárja, hogy bejelentsük a valós lakcímünket, tényleges tartózkodási helyünket a nyilvántartásba.

Az oltások szervezése kapcsán is szembesülhetett vele az ország, hogy az állami nyilvántartások nagymértékben pontatlanok. A Belügyminisztérium lakcím-nyilvántartása, a TAJ számmal elérhető egészségügyi nyilvántartás adatai és a páciensek tényleges lakcíme akár három különböző cím is lehet. A megváltozott címek bejelentése az állam felé kötelező, hiszen az a fennálló kötelezettségeink teljesítéséhez, de a jogaink gyakorlásához is szükséges. Az állam szervei számára elérhetőek kell lennünk nemcsak az oltás miatt, de az országos és önkormányzati választások, az adófizetés, a tanúkénti idézés okán is.

 

Ezt a kötelezettséget azonban előszeretettel hanyagolják el a polgárok, dacára annak, hogy ingyenes és akár online is intézhető eljárásról van szó. Legtöbbször csak hanyagság az ok, azonban előfordul, hogy érdekből marad el a kötelezettség. Például hivatalosan az állami támogatással vett ingatlanban kell lakni, de előfordul, hogy a kedvezményezett nem a támogatott ingatlanban lakik, vagy a bérelt lakásba a tulajdonos nem engedi a bejelentkezést. Az adatok kiadását gyakran azért tagadjuk meg, mert a kéretlen reklámokra és egyéb nem kívánt megkeresésekre gondolunk. A külföldön élők, a szülői házból más városba költöző fiatalok, a hitelezők látóköréből eltűnni akarók adják a legnagyobb hányadát a mulasztóknak. E mulasztásnak azonban a gyakorlatban nincs következménye, az állam nem bírságolja tömegesen a polgárokat. Arra mégis érdemes azonban vigyázni, hogy okirat – főleg közjegyzői okirat – készítésnél valós adatokkal szolgáljunk, hiszen az okirathamisítás már bűncselekmény!

 

Az elérhetőségeinkre nem csak a hatóságoknak van szüksége. Akinek elsősorban szüksége van arra, hogy elérhető legyen, azok mi magunk vagyunk – állítja Dr. Bartók György, a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató helyettese. Bartók szerint a legjobb példával erre a követeléskezelők szolgálnak, akik elől gyakran bujkálnak az ügyfelek, nem ismerve fel, hogy a megkeresés az ő érdeküket is szolgálja. A követeléskezelők világában az ügyfél elérése kiemelten fontos, de – a közvélekedéssel ellentétben – nem a bírósági eljárás indításához van a legnagyobb szükség az ügyfél címére, adataira. Az elsődleges behajtási eszköz valójában a kommunikáció, amelynek segítségével pénzügyi megoldásokat, kedvezményeket, megállapodási lehetőséget kínálnak, és amely minden esetben megelőzi a jogi eljárásokat.

 

Bódizs Kornél a MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetsége) elnöke szerint nincsenek arról hivatalos adatok, hogy az állampolgárok hány százaléka nem lakik a bejelentett címén. A követelésvásárló- és kezelő pénzügyi vállalkozások saját statisztikái azonban jó rálátást adnak erre a problémára, hiszen az együttesen több milliós ügyfélkör reprezentatív statisztikai adatokkal szolgál. „A MAKISZ adataiból – amelye a tértivevényes levelek kézbesítési eredményeiből nyertünk 2020-ban és részben 2021-ben – arra a következtetésre jutunk, hogy a nem a lakcímükön lakó ügyfeleink száma igen magas” – mondta Bódizs Kornél. A statisztikai becsléshez 50.000 darab, tértivevényes módon kiküldött levelet vettek alapul. Ebből mindössze 32.000 darabot, tehát alig több, mint a felét vették át. Sőt, az átvett levelek 47%-ában helyettes átvevő, meghatalmazott kezébe kerültek és nem a tényleges címzetthez. Az át nem vett levelek legnagyobb része – 27 százaléka – „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, amely jelenség nagyobbrészt az ügyfél érdektelenségét tükrözi, bizonyos hányadban azonban elköltözött ügyfelet jelent. Az elköltözött és címzett ismeretlen jelzésű tértivevények több ezres számot, az összes kiküldött levél mintegy 10%-át teszik ki. „A nem, vagy nem közvetlenül ügyfél által átvett levelek kapcsán azzal a feltételezéssel élünk, hogy a nem bejelentett lakcímen élő ügyfeleink aránya 30-40 % is lehet” – árulja el Bódizs Kornél.

 

A korábban említett, mobiltelefonos példa kapcsán is felmerül, hogy az emberekkel, páciensekkel, ügyfelekkel való kapcsolattartásra elavult módszer a lakcímekre támaszkodás. A követeléskezelők esetében azonban belátható, hogy bár nehezen lehet a tartozást, annak összegét, a nemfizetés jogkövetkezményeit egy postai levélben elmagyarázni, különösen nehéz megállapodást kötni, számukra nem áll más a rendelkezésre. A több körös egyeztetés nagyon nehézkes, az egyoldalú kommunikáció csaknem kizárja a megegyezés lehetőségét. Az ügyfél ráadásul akkor is ritkán használja a hagyományos postát a válaszadásra, ha alapvetően így kapott levelet. Ugyanez nagyon könnyen menne telefonon, azonban az adatvédelmi hatóság a mai szabályokat úgy értelmezi, hogy az ügyfél előzetes hozzájárulása szükséges a lakcímen kívüli elérhetőségek nyilvántartásához, használatához. Ehhez legalább egy első sikeres kapcsolatfelvételre volna szükség, ráadásul kétoldalú kommunikációra. Jelenleg aránytalanul nagy erőfeszítéseket kell tenni a sikeres kommunikáció érdekében. Őszintén szólva, senkinek nem kedvez, ha kellő tájékoztatás, a pénzügyi termék működésének magyarázata, és a megállapodás lehetősége nélkül kerül sor a jogi eljárásra, amelynek kimondottan magas költségeit végső soron szintén az ügyfél fizeti meg.

 

Bódizs Kornél szerint komoly előrelépés lenne, ha jogutódként az ügyfél által a szerződéskötéskor megadott telefonszámot és e-mail címet használhatnák, ahogyan azt jogelődeik is megtehették.  Mindazonáltal a hivatalosan közzétett telefonkönyvben való keresés sem tűnik elrugaszkodott igénynek. „Jogszabályi felhatalmazás hiányában ezt most mellőzzük – mondja Bódizs– de bízunk abban, hogy hamarosan a követeléskezelők munkáját és a tartozással rendelkezők életét is megkönnyítik egy olyan szabályozással, amely támogatja a költséges jogi eljárások elkerülését. Hangsúlyozva, hogy olyan, a 21. században szenzitívnek nem mondható adatokról beszélünk, amelyeket bármely internetes regisztrációnál vagy pontgyűjtő játékban mindannyian könnyedén megadunk.

 

Megosztás

Növekvő automatizáció a logisztikában

Hello Gazdaság

Növekvő automatizáció a logisztikában

  • 2021.10.8

A mobilitás és a termelékenység növelés az elmúlt években minden logisztikai vállalat céljává vált. Ahogy az iparágak számos területén, úgy a logisztikában is az automatizáció globális szinten növekvő tendenciát mutat és az elkövetkező években meghatározó lehet a logisztikával foglalkozó vállalatok számára.