2020. május 31.
Így teljesít a tantermen kívüli oktatás

Így teljesít a tantermen kívüli oktatás

A tanároknak, a diákoknak és a szülőknek rekordidő alatt kellett alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Az első 4 nap tapasztalatait foglalja össze Koren Balázs tanár, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője.

1.      Az iskolák és a tanárok gyorsan reagáltak, a gyerekeknél kimaradt egy momentum

Az első, kezdeti ijedtség után egészen gyorsan – még a hétvégén – felocsúdtak a pedagógusok. A villámgyors átállás miatt az első lépés a legtöbbek számára az volt – sőt, ez a hét sok helyen teljesen erről szól –, hogy felmérjék, egyáltalán milyen eszközökkel és internetkapcsolattal rendelkeznek otthon a gyerekek, illetve családok, mi legyen a platform és a formátum, ahogyan fenntarthatóan működhet a távoktatás. „A legtöbb helyen hétvégén kísérleteztek, hétfőn összegyűlt a tantestület és villámgyorsan megkezdték az új működés környezetének kidolgozását, egységesítését. Azokban az iskolákban ez nagyobb nehézség volt, ahol nulláról kellett kialakítani a rendszert; azokban viszont, ahol már korábban is használtak digitális felületeket és online eszközöket – mint például a több mint 30 HiperSuliban –, ott szinte rutinszerűen folytatódhatott a tanítás” – mutat rá Koren Balázs (lenti képen), aki szerint a legnagyobb gond, hogy nem volt felkészülési idő és a gyerekeket nem lehetett megfelelően tájékoztatni tanári, iskolai oldalról.

 

 

 

2.      A kapcsolattartás mint új feladat

Az oktatás eddig a sulikban 3 részből állt: új ismeret átadása, gyakoroltatás és számonkérés. Ebben a rendkívüli helyzetben új elemként jelenik meg a kapcsolattartás, ami iskolai keretek között természetes volt, most azonban új eszközöket kell találni és kialakítani. „Ez a hét arról szól, hogy mindenki megtalálja a jól használható online eszközt és azt működtesse az osztályokban. Az elmúlt 4 napban sokan még csak arra találtak megoldást, hogy hogyan tartsák a kapcsolatot a diákokkal, az oktatás másik 3 részére sokan továbbra is a saját analóg eszközeiket igyekeznek használni. A digitális oktatás sikere azon is múlhat a következő hetekben, hónapokban, hogy mennyire tudunk rugalmasan váltani és jól élni az új helyzet adta lehetőségekkel” – hívja fel a figyelmet a szakember.

 

3.      Órarend vagy szabadság

A 45 perces tanórák kerete az elmúlt 4 napban teljesen kinyílt a gyerekek és a tanárok szempontjából, így elveszni látszanak az időbeli korlátok. „Ez még szintén kialakulóban van, mi azt tapasztaljuk, hogy az órarendet és a 45 perces órákat kevesebben igyekeznek szigorúan tartani, talán ebben a helyzetben nem is lehet. Most nincsenek ilyen korlátok, ha a diák motivált, messze több időt lehet egy-egy tananyagra szánni, nem korlátozódik a tanulás a tankönyvi ismeretekre” – állapítja meg Koren Balázs.

 

4.      A struccpolitika: osztályozni, de hogyan?

Az egyetlen téma, amivel kapcsolatban szinte mindenki homokba dugja a fejét, az osztályzás kérdése. „Erre ennyi idő után még nem lehet épkézláb választ adni, hiszen nincs olyan kontroll, mint az osztályteremben. Ami az eddigi oktatásban motivációs faktor volt – azaz, ha nem tanulsz, rossz jegyet kapsz –, az most nem állja meg olyan erővel a helyét, mint az iskolai környezetben” – mutat rá Koren Balázs, aki szerint ez a mostani helyzet egyik legnagyobb kérdése.

 

5.      Szakmai segítségnyújtás mindenek felett

Ahogy Koren Balázs a több mint 300 hipersulis pedagógus visszajelzéséből látja, segítséget szinte alig kértek az átálláshoz, viszont többen proaktívan is jelezték, hogy bárkinek szívesen adnak tanácsot, megosztják a tapasztalataikat. A hétfői 80 fős online tanáriértekezleten egy kérésre 10 felajánlás érkezett, és a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy habár ez óriási szakmai kihívás, a megvalósítás egyáltalán nem lehetetlen. A múlt pénteki iskolabezárási bejelentést követően a, a HiperSuli tanári közösség azonnal aktivizálta magát, és másnap már készen volt a közösen szerkesztett online ajánlási dokumentum. Itt született meg egy szülőknek és pedagógusoknak szóló javaslatcsomag. Az anyag, itt érhető el, és szinte azonnal be is került az Oktatási Hivatal ajánlott tartalom listájára is.  A dokumentum feltöltését követően a hipersuli.hu oldalon 2000 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak, és az oldalra folyamatosan kerülnek fel az újabb, pedagógusoknak és szülőknek szólójavaslatok, szakmai cikkek.

Megosztás

Nem a reklámok miatt adjuk az 1%-ot

Hello Ország

Nem a reklámok miatt adjuk az 1%-ot

  • 2020.05.12

Az emberek szívesen ajánlják fel adójuk 1%-át civil szervezeteknek, de fontos a visszajelzés a pénz felhasználásáról. A többség ugyanannak a szervezetnek vagy általában ugyanannak a területnek adja, és nem igazán a reklámok hatására döntenek – derült ki a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány online 1050 fős felméréséből.